Fóti SE - Páty 4:0 (1:0)

Fóti SE: Kanda 6 (Vizi 6) - Rákóczi 6, Mercs 6, Monostori 6, Püspöki 6 (Nátó 6) - Kiss 6 (Pákozdi 6), Kékesi 6, Szántó 7 (Horváth 6), Urbán 6 (Kovács N. 6), - Király 6 (Gerényi 6), Szabó 7

Gólszerzők: Szántó 29', Monostori 55', Szabó 74', Kovács 78'

Lapok: Mercs, Kékesi (sárga)

A meccs embere: Szántó Ádám 

A meccs osztályzata: 2/3

A sok nyűg ellenére is kezdek beleszeretni a meccselemzésekbe, főleg így, hogy már megint győzelemről kell írnom. Persze azért igyekszek visszafogni magam, mert elég gyenge volt a játék… Na de kezdjük a legelején. Igazi futballistaidő, és egy nagyszerű pálya várta a csapatokat, most már semmire nem volt fogni a hibákat. Első hazai meccs révén illett kiszolgálnunk a több száz (20) nézőt is egy sok gólos meccsel. Ehhez adott volt egy gyenge ellenfél kislányokkal, mi baj lehet ugye...

Elindultunk, és az első percek után kísértetiesen el kezdett hasonlítani a mérkőzés akár a Tinnyeire akár a Deákvárira. Van az elsőre lesajnált ellenfél, aztán kiderül hogy nem is kéne őket annyira lesajnálni…  Minden meccs előtt elhangzik, hogy támadjunk le az elejétől, vegyük el a kedvüket pár góllal , na ez az ami most már sorozatban nem sikerül. A Páty az első félidőben teljesen egyenrangú ellenfélnek bizonyult. Az első negyed órában mi meg sem dolgoztattuk a vendég hálóőrt, ellenben az ellenfél több alkalommal kapura lövésig is eljutott. Szerencsére ezek nem voltak erősek, illetve közülük sok kaput tévesztett, de felvetett a dolog pár kínos kérdést… Szerencsére a kezdeti "bénultságunk" csak időleges volt, ahogy telt az idő kezdett kiegyenlítődni a játék, mi vettük át a mérkőzés irányítását, sok támadást vezettünk. (Mondjuk egyikben sem volt igazi veszély.) Volt pár Kiss Bence lövés ami kaput tévesztett, illetve több szép megmozdulás a középpályán, amiből csak ijesztgetésre futotta, lövés nem lett belőle. De aztán a félidő vége előtt nem sokkal, mégis megszereztük a vezetést. (Hozzáteszem a semmiből) Szabó futott el a bal szélen, gyönyörűen adott középre, Szántó érkezett menetrend szerint a hosszú oldalon, és állítás nélkül kilőtte a jobb alsót. 1:0 (29.perc)

Ismét lőtt egy nagyon fontos gólt (mint eddig minden meccsen), most is a legjobb időben jött a találat, kicsit lenyugodhattunk az előny birtokában. Az első félidő maradék része esemény nélkül eltelt, a Páty a végére még egy kicsit felpörgött, de semmi dolgom se volt a kapuban, csak a védelemnek okoztak meleg perceket…

Aztán a félidőben kezdtek el igazán felpörögni a dolgok. A Páty számomra érthetetlen módon (Feladtak egy akár meg is nyerhető mérkőzést) kapust cserélt, és egy kb. 100 centis 12 éves óvódás állt be védeni. Ez nem vicc. Oka nincs. Érthetetlen. Na már most ez két dolgot jelentett. Az egyik az, hogy amit kapura lövünk az gól. (Ezt hittük legalábbis, hát igencsak nem így történt, a kisgyerek a teljesítményével, agyonverte Andrist is meg engem is. Na de ne szaladjunk előre) A másik dolog, az pedig az, hogy pont emiatt, mindenki elkezdett őrült módon rohanni előre hogy gólt (gólokat) lőjön. Tényleg, elöl mindenki harcolt, játszottak a fiúk, passzoltak, lőttek, akartak, és lefociztuk és földbe döngöltük az ellenfelet. Holott a gólvonalat leszámítva, a pályán ugyanaz a 10 Pátyi futballista állt velünk szemben. Kérdem én, az első félidőben mért nem lehetett így? Mért kellett megint közel 60 percig szenvedni, és egy órán át adni az ellenfél kezébe a lehetőségeket, hogy elvigyenek pár pontot? Mindegy.

Elkezdődött a második félidő, szinte perceken belül gólhelyzetbe jutottunk. A frissen beállt Pákozdi rontotta el a 100%-os ziccert, a kis kapus nagyot mentett. Peregtek a percek, és ezzel együtt futószalagon alakítottuk ki a lehetőségeket. Nem sokkal Pákozdi után, Gerényi  növelhette volt az előnyt de 10 méterről az űrbe lőtte a labdát. Szabó is kihagyott egy ordító ziccert, csak centikkel gurult el a labda a hosszú mellett… De minden mégse maradt ki. Egy szöglet után az ellenfél felszabadított ami pont egy Fótihoz pattant. A kipattanót ismét kapura tűztük. Egy Pátyi blokkolt, de szerencsétlenül ért a labdába, és az pont a lesipuskás Monostori előtt landolt, aki szinte az alapvonalról, de remek megoldással bevágta azt.

Végre meglőttük a nagyon fontos második gólt. A Pátyiak innentől kezdve feladták, de legalább is elfáradtak. A második játékrészben eddig azért ők is paliban voltak, volt pár veszélyes helyzetük, de Vizi egész félidő alatt kifogástalanul, hiba nélkül védett, esélyt se adva a szépítésre. (A Mercs Úr vezérelte védelemmel együtt természetesen) A vendégek mint említettem elkészültek az erővel. Ekkor megvillant Szabó is. kapott egy szép indítást, és tökéletesen megoldotta a helyzetet, higgadtan gurított a bal alsóba. 3:0 (74.perc)

Első találata az idén, a mai meccsen elég jól játszott, ő is nagyon megérdemelte már a gólt. Majd egy újabb gólpasszal feltette a teljesítményére a koronát, a következő kapura lövése a gólvonal előtt elakadt, de érkezett lesipuskás II. Kovács, aki a gólvonalról a védő elöl bekotorta azt. 4:0 (78.perc)

Talán nyerhettünk volna többel is, de a játék hátralévő részében már nem volt szerencsénk. Szinte mindenki előtt akartak lehetőségek (Szabó, Horváth, Gerényi, Pákozdi) de a helyzetek kimaradtak. Hátul meg egy két hajmeresztő megmozduláson kívül nem volt félnivalónk.

Maradt tehát az eredmény. 4:0 A játékunk értékelésére ugyan azt írhatnám mint a Deákvár ellen: "A játékunk helyenként jó volt, de a meccs nagy részében jócskán hagyott kívánni valót maga után."  Az első játékrészben mutatott teljesítményt gyorsan el kell felejteni. És ez az eredmény csak a gyenge ellenfélnek köszönhető, szóval ne bízzuk el magunkat. Jövő héten megyünk Püspökhatvanra, azt hiszem említenem se kell: élethalál harc lesz, ahova ennél jóval több kell. Szóval mindenki örüljön az eredménynek vagy a góljainak, de ne szálljunk el. Járjunk csak szépen edzésre és hajtsuk ki magunkat, pörögjünk egész héten, mindenki tegye oda magát, mert a következő meccsen nagyobb szükségünk van a 3 pontra mint eddig bármikor…

MESTERMÉRLEG

Olajos Sándor: "Bár a csapat nem játszott jól az első félidőben, de a vezetést megszereztük, és úgy érzem, hogy a meccset az irányítás alatt tartottuk. A 2. félidőben szerencsére (és nagyon örülök neki, hogy) a sok cserétől nem bomlottunk meg, és tovább tudtuk növelni az előnyünket. Nem nyújtottunk jó teljesítményt, de az ellenfél szerény képességű volt, így elég volt ennyi, de ez nem lesz mindig így..."