Fóti SE - Kisalag SC 5:3 (4:0)

Fóti SE: Kanda 5 -  Benei 5, Pákozdi 5, Rákóczi 5, Kovács 6 - Püspöki 5 (Horváth 5), Kékesi 6, Szántó 5, Görbe 6 (Urbán 5) - Király 5 (Gerényi 5), Szabó 7 (Rovó 5)

Gólszerzők: Görbe 12', Szabó 25' 32', Kékesi 43', Kovács (P) 78',

Lapok: -

A meccs embere: Szabó Roland 

A meccs osztályzata: 2

Hol is kezdjem... Ugyanúgy tagja voltam ennek a szégyennek mint bárki más, így elég nehéz osztani, meg szapulni másokat, miután én s messze a legrosszabbul védtem idén. De muszáj lesz mert a mai teljesítmény minősíthetetlen, már-már vért kíván. Kezdem a pozitívumokkal: Nyertünk. Ennyi. A mai meccs csupán a városi rivalizálás miatt kapott kiemelt fontosságot, de más miatt nem volt túl sok jelentősége. Jött egy a pontok szempontjából nem jól álló középcsapat, nekünk meg kötelező győzelmet kellett volna hozni. Meg gólarányt javítani. Amire volt lehetőségünk, a hétközi tippelgetésem egyáltalán nem volt eltúlzott, még ha egy átlagos-közepes formát is hoztuk volna... De ez???

Elkezdődött a mérkőzés. Ami a jó teljesítményünket illeti az pontosan 2 percig tartott. Szinte az első akciónkból meglőttük a vezető gólt. Jobb oldalon futott föl a támadás, Görbe kapott egy labdát 16 méterre a kaputól, ami olyan jól pörgött föl hogy a szinte könyörgött a lövésért. Jött is a lövés a hosszúba, nagyszerű gól. 1:0 (12.perc)

És vége itt el lettünk vágva. A középkezdésből jött a Kisalag, és nem azzal volt a baj hogy támadtak, hanem egyszerűen beszorultunk a kapu elé. Negyed óra alatt, öt alkalommal is eljutottak a kapura lövésig, megcsináltak tíz beadást, és hat szögletet. Ezzel ellentétben mi még mindig csak azt az egyetlen egy Görbe helyzetet tudtuk felmutatni, amivel mentünk egy góllal. A Kisalagiak elpuskázták a lehetőségeket, mi meg utána egyszer elfutottunk, és milyen kegyetlen a sors:  Megdupláztuk az előnyt. Szántót rúgták fel 20 méterre a kaputól az alapvonal mellett. Jött a szabadrúgás jobbról, Szabó meg a hosszún balról, tökéletes ütemben érkezett-ugrott, és a rövid alsóba fejelt. Ahogy tanítják. 2:0 (25.perc)

Utána ismét következett a védekezés. Egyszerűen nem tudtunk kilépni a saját kapunk elől, az összes labda visszajött. Lettek is ebből kisebb viták hátul… Ismét jött pár célt tévesztett lövés, egy alkalommal még a felsőlécet is megsúrolta a labda, ami fölvetett pár kínos kérdést, és nem csak a hátvédek között… Az egészet egyszerűen rossz volt  nézni. És hálát is adhattunk a sorsnak hogy két támadásból lőttünk kettőt, és annyi volt az állás amennyi.... És nem sokra rá 2 támadásból máris 3 gól volt ide. Igazából akciónak de még helyzetnek se lehet beírni. Kivágtam a labdát előre, amit két Kisalagi egymásba rúgott, a lepattanót Király adta Szabó elé, aki így üresen vihette kapura, kicselezte a kapust, majd szépen gurított a hálóba. 3:0 (32.perc)

Utána ismét jöttek az ellenfél támadásai, és nagyobb helyzeteket hagytak ki mint eddig bármikor, meg se szólalhattunk volna ha már az első félidőben is kapunk két gólt. Az utolsó tíz perc volt az amiben villantottunk még valamit, akkor pár perc elejéig mi uraltuk a meccset, több helyzetet is kidolgoztunk, de lövésig itt is csak ímmel-ámmal jutottunk el. Mindössze két esetben, ebből az egyik gólt is ért. A jobbról belőtt labda, nem tudom hogy, de (volt egy kis kavarodás) 5 méterre a kaputól Kékesi elé pattant, elsőre a lövését megfogta a kapus, de másodszorra nem hibázott. 4:0 (43.perc)

Ennyi történt az első félidőben. Az öltözőben érthető módon a csapat nagy része magabiztos volt, meg jókedvű meg ... Egyedül Olaj részéről lehetett érezni a visszafogottságot egy nagy adag nyugtalanságot, igyekezett lehűteni a kedélyeket, kicsit ki is osztott minket. De így utólag biztos vagyok benne, hogy már a félidőben kellett volna az a nagy fejmosás amit a meccs végén kaptunk. Persze 4:0-nál hülyén jött volna le. De hiányzott… És akarva vagy akaratlanul, de ki kell mondani, hogy mindenki úgy állt fel a második játékrészre hogy megvan a meccs… Csak mert 4:0… De ez az eredmény most nem tükrözött semmit. A első félidőben a Kisalag lefutott minket a pályáról, a félidő 80%-ban az történt amit ők akartak, amíg mi 7 (!) épkézláb támadást vezettünk összesen, addig ők kb. 25-öt, körbelőtték a kaput, és ki kell mondani az egész félidőben uralták a játékot.

Így mentünk ki a második játékrészre. És semmi se változott. A gondjaink idővel tovább tetéződtek. Idén először éreztem azt, hogy a cserék sem sikerültek úgy ahogy azt Olaj szerette volna. A spori is nagyban hozzájárult ahhoz hogy a Kisalag, szinte kivétel nélkül szabálytalan módon, fűrész módjára tudjon faltolni hátul. Ezzel már a fiatalabb Püspökit is levették a pályáról az első félidőben, (egy szabadrúgást sem kaptunk a belépőikből, meg fellökéseikből), törvényszerű meg előre látható volt, hogy Horváth és a még fiatalabb Rovó is erre a sorsra fog jutni. Szabónak ellenben végre volt egy jó meccse, kár hogy lement, ő volt az egyetlen elöl, aki erős testfelépítésű, és kibírta a darálót, meg ment is neki a játék… A többi technikás de kis játékosunknak esélye se volt, Szántó és társai eltűntek a faltok között… Vérlázító volt a bírói tevékenység is. Már ott játunk, hogy le k*rva anyázták a Kisalagiak az ítéletek után a bírót, ha az véletlenül befújt ellenük valamit, (a kapusra páros lábbal való rácsúszást már meg sem említem), de még csak a sárga se villant sok esetben. Szánalmas. Tény hogy ezzel a spori gallyra vágta a támadó részlegünket és abszolút semmi helyzet nélkül hoztuk le a második félidőt is, de ezzel nem lehet takarózni… Ezt a Kisalagot meg kellett volna tömni így is kapott gól nélkül. De ezúttal minden poszton problémák voltak. Hátulról, igen Mercs hiányzott, de hát könyörgöm: A Püspökhatvani rohamokat is megállt négyesből állt a védősor, akik 4 napja mindent megoldottak. Hiba nélkül. Most meg fél óra alatt több lyukat rúgtak mint egész évben összesen. A középpálya nem rossz volt hanem… egyszerűen hiányzott… A támadások felére nem ért szint senki se vissza… De amikor nálunk is volt a labda, hát nem tudtunk középen megcsinálni 4 jó passzt zsinórban… Amit el lehet nézni, csak nem egy ilyen ellenféllel szemben…  Kapusposztról se mesélhetek semmi jót. Az teljesítményem egy nagy lóf*sz volt, ilyen pocsékul idén még nem védtem, messze formán alul, idegesen, a 2. gól egy az egyben az enyém volt. Már el is felejtettem milyen potyázni. Még mindig szar. Kétszer is oda akartam fordulni a kispadhoz és mutatni a cserét, nem figyeltek, Olaj a meccs helyett mindkétszer maga elé görnyedve nézte a betont… Ez azt hiszem mindent elmond a játékunkról. És pontosan jól tudjuk hogy a felnőtt csapat (bár a mi szurkolótáborunk) de nagyon szeret ércelődni rajtunk, hát kaptuk is egész meccsen az oltást, és még csak egy szavunk se lehetett. Ennyit az elmélkedésekről, gyorsan a kronológia: félidő kezdetén Kisalagi felívelés, a csatár kapásból be tudja pörgetni a léc alá. 4:1 (61.perc) Pár perccel később elindultam ki egy ívelésre, talán el is értem volna, de egy védőn megpattant a labda és átpörgött fölöttem, nyújtózhattam, már mindegy volt. Potyagól, lenghettek a lelátón az esernyők. 4:2 (72.perc) Már-már kezdett meleg lenni a pite, de egy kósza támadást mi is ki tudtunk erőszakolni. Jött a várható falt, de ezúttal a 16-oson belül, és ezúttal be is fújták. Tizenegyes, Kovács (78.perc) Ricsi állt neki, és higgadtan gurított a bal alsóba. 5:2

De mint említettem a támadás igen kósza volt, nem is jutott több belőle, helyette nyomott tovább a Kisalag. Ismét helyzetek tucatjait dolgozták ki, mindegyikbe volt veszély is. Aztán mégis egy rögzített helyzetből született az újabb gól. Ívelés középre, többen is kirúghatták volna de a labda elpattogott minden láb mellett, pont egy vendég csatárhoz, aki köszöni, 4 méterről eltalált egy 7 méteres kaput… 5:3 (88.perc)

Vége. A végéig még volt pár Kisalagi lehetőség, de a győzelmünk nem forgott veszélyben. De csak az eredmény alapján. A pályán az volt a helyzet hogy 10/40 támadásból sikerült 5/3 gólt elérni. Azt hiszen nem kell mondanom, mindenki tudja: Borzasztó szerencsénk volt, hogy az ellenfél attól függetlenül, hogy szétfutott és lefocizott minket, még se tudott kilépni az árnyékából és elbénáztak szinte mindent a kapu előtt. És ez a mi hihetetlen szerencsénk, bárki mástól kikaptunk volna. Itt most a Kisalagnak forma alapján 5:10 re kellett volna ma nyernie.

Én itt leírtam pár dolgot amit láttam éreztem… De ennyi. Fogalmam sincs az okokról, másokról, hogy ki, hogyan, miért… Nem értettem hogy mért nem tudtunk legalább 5 percenként eljutni az ellenfél kapujáig, nem értettem hogy az eddigi beton stabil védelmünk mér omlott össze egy kiscsapat ellen, és mért kerültek 40x helyzetbe, nem értettem mért nem tudtunk megcsinálni 5 passzt zsinórban a középpályán, nem értettem hogy mért rúgtunk 50 luftot, és nem értettem hogy miért jön vissza az összes labda...  Biztos vagyok benne hogy Olaj jobban látta a dolgokat és tudja ezeket a válaszokat. Holnap edzésen el is lesz mondva… Nagyon hamar meg kell találnunk őket, alig 3 napunk és egyetlen edzésünk van rá. De először is mindenkinek magába kell néznie. Azt hiszem megkaptuk a leckét, az ellenfelünk erkölcsi győztesként vonult le a pályáról. Mindenkinek le kell vonni ebből a megfelelő következtetéseket, és úgy állni oda legközelebb… Ha nem lesz rend a fejekben akkor ezzel a 3 ponttal kell beérni a héten. Mert lehet hogy kutyaütő a Sződ, de ha nem lesz változás, akkor úgy meg fognak b*szni minket, ahogy kell…

MESTERMÉRLEG

Olajos Sándor: "Jóval több kell! Sokkal több...