14.Forduló: Kerepesi LSE - Fóti SE 0-0

Fót: Nádas T. - Mikulka Gy., Pazar K., Csifári M., Báló Zs. - Barna G. (Kovács R.), Szász I. (Orosz G.), Czill B., Ernyes I. – Horváth P., Szathmáry L. (Puskás T.)

Sárga lap: Pazar K., Csifári M.

A találkozó előtt a csapatok és a közönség a fóti labdarúgás mentorára, a héten elhunyt Balogh Sándorra emlékeztek egy perc gyászszünettel, majd a kezdő sípszót követően nagy elánnal, bátran vetették magukat a küzdelembe az esélytelenebb vendégek. A mezőnyben gyakran láthattunk ügyes kombinációkat, miközben kiegyenlített játék folyt, a kapuk azonban egészen az első játékrész hajrájáig nem forogtak veszélyben, ekkor viszont két nagy hazai helyzet (egy nagy védés és egy bravúros védői mentés) között Barna került tiszta helyzetbe, a kerepesi hálóőr azonban a kapufára tolta a labdát.

A második félidőben aktívabb lett a vendéglátó együttes, a mieink fáradni látszottak, ám hátul vagy az öregfiúk-csapatból reaktivált Nádas, vagy az időnkénti hibáikat korrigáló védőink szolgáltak látványos mentésekkel. Elöl sem tétlenkedtünk azonban, s bár az FSE színeiben tétmérkőzésen most debütáló, NB I-es múltú Horváth Péterre általában ketten is vigyáztak (így ő lett a hazai keménykedések leggyakoribb „áldozata”), ám így is többször harcolt ki lövőhelyzetet, szükség esetén pedig a labdát is megtartotta, még ha nagy ziccerbe nem tudott is kerülni. A másik újonnan érkezett játékos, az amúgy is agilis Czill a játékrész közepén remek szabadrúgással vétette észre magát, de ekkor is a kapufa mentett. A mérkőzés végén már inkább csak a Kerepes veszélyeztetett, ám védelmünk - különösen két középső védőnk - továbbra is kitett magáért, az utolsó percben pedig végig remeklő veterán portásunk fogott „meccslabdát” tiszta helyzetben, így végül egy közepes színvonalú, mégis izgalmas összecsapáson kellemes meglepetésre, de mindenképp megérdemelten rabolt pontot az FSE a mieinkre az őszi első fordulóban még megalázó, nyolcgólos vereséget mérő ellenfél otthonából. A fóti együttes régóta várt lelkes, harcias hozzáállásával, több jó egyéni teljesítményével és bravúrosnak mondható eredményével méltóképpen emlékezett meg Sanyi bácsiról.

15. forduló: Fóti SE - Aszód 1-4 (0-2)

Fót: Nádas T. - Mikulka Gy., Pazar K. (Puskás T.), Csifári M., Báló Zs. - Barna G. (Faragó Cs.), Szász I. (Orosz G.), Czill B., Ernyes I. - Horváth P., Szatmári L.

Gólszerzőnk: Puskás T.

16. forduló: Erdőkertes - Fóti SE 3-1 (2-0)

Fót: Nádas T. - Mikulka Gy. (Barna G.), Pazar K., Csifári M., Kovács R. - Orosz G., Szász I., Czill B., Ernyes I. - Horváth P., Szatmári L. (Puskás T.)

Gólszerzőnk: Horváth P.

17.Forduló: Fóti SE - Dunabogdány 1-4 (1-2)

Fót: Nádas T. - Kovács R. (Puskás T.), Pazar K., Csifári M., Orosz G. (Faragó Cs.) - Barna G. (Báló Zs.), Szász I., Czill B., Ernyes I. - Horváth P., Szathmáry L.

Gólszerzőnk: Ernyes I.

A bennmaradásért folytatott küzdelemben közvetlenül érintett ellenfelet fogadott a fóti csapat, s a látogatók a mieinknél sokkal vehemensebben vetették bele magukat a küzdelembe: a 8. percben első tiszta ziccerüket hibázták el, két minutummal később pedig hasonló szituációban már értékesítette is helyzetét a tisztán kilépő vendégcsatár. Újabb tíz perc elteltével ismét bogdányi helyzet - ezúttal azonban fekvő kapusunk mellett védőinket találta el az üres kapu helyett az ellenfél. Fájó volt látni a mindössze három hellyel az FSE előtt álló, kiesőjelöltnek hitt Dunabogdány óriási fölényét és csapatunk vergődését… A félidő derekától Horváth jóvoltából végre a mieink is veszélyeztettek: a veterán támadó előbb egy 16-osról leadott lövéssel, majd közeli ziccerrel riogatta az ellenfelet - olykor a vendégvédőket is alaposan megforgatva -, ám a fótiak hátsó alakzata is „életveszélyes” volt. Ez öt perccel a játékrész vége előtt újabb gólhoz vezetett: előbb teljes baloldalunkat „bepalizta” az ellenfél támadója, majd középre adása után csatártársához kétszer is szerencsésen visszapattant a labda, mielőtt közelről a hálóba lőtt. A kétgólos hátránytól érdekes módon az FSE talált magára: egy perc múlva Szász szabadrúgása a felső lécen csattant, majd egy szöglet után Barna hibázott nagy helyzetben, végül a 45. percben Horváth kihagyhatatlan helyzetbe hozta Ernyest, aki 12 méterről bombázott a hálóba. A második félidőben egyenlítési lehetőség is adódott, ám előbb Czill beadása suhant el mindenki előtt, így a kapu előtt álló Szathmáry előtt is, a játékrész közepén pedig Czill hibázott közelről egy ügyes beadás után. Ám ezzel együtt is sok hibával játszottunk, s negyedórával a lefújás előtt Báló csúnyán eladott labdája után kiugrott és nem hibázott a bogdányi támadó - ezzel pedig el is dőlt minden. A végére még néhány egymás után elvégzett, veszélytelen fóti szöglet jelentett eseményt, mígnem három perccel a találkozó vége előtt a vendégek sarokrúgását követően Csifári szerencsétlenül a saját hálójába csúsztatott - így pedig arányában is csúnya veréssel zárta a fontos alsóházi csatát a mintegy húszpercnyi időszakot leszámítva enerváltan játszó lila-fehér gárda. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre kisebb a fóti esély a minimális célkitűzésre: a bennmaradásra labdarúgásunk ötödik vonalában… Mert bár kilenc forduló még hátravan, ám a maradék kiesési rangadókat nyerni kell, sőt, további bravúrokra is szükség van - s még ekkor sem kizárólag saját kezében van az FSE sorsa.

18.Forduló: Pomáz-ICO SE - Fóti SE 3-0 (0-0)

Fót: Nádas T. - Görbe T., Csifári M., Orosz G., Báló Zs. - Szász I., Czill B., Ernyes I. (Barna G.), Salánki J. (Puskás T.) - Horváth P., Szatmári L.

Egyáltalán nem kezdett megilletődötten a fóti csapat az élmezőny közvetlen üldözőbolyához tartozó, esélyesebb ellenfél otthonában: az első játékrészben egyértelműen a mieink domináltak, két kapufát lőttek és több helyzetet is kihagytak, miközben a hazai védők - a játékvezető „jóindulatú jóváhagyásával” - leginkább Horváth Péter faragásával voltak elfoglalva. Ez utóbbi tendencia a második félidőben sem változott, a játék képe azonban igen: a pomáziak első valamirevaló támadásuk után egy kezezést követő büntetővel már a szünet után öt perccel vezetéshez jutottak. A hátrány tudatában kitámadott az FSE, ám a találkozó első feléhez hasonló helyzeteket és mezőnyfölényt nem sikerült kiharcolni, sőt, csapatunk mind görcsösebbé vált, miközben hátul teljesen fellazult, s a leginkább joviális öregfiúkhoz hasonlító vendéglátógárda az utolsó tíz percben két ziccer után bebiztosította, majd fölényessé is tette győzelmét. A fóti vereséget - főleg ilyen arányban - nem támasztják alá a látottak, ám ez sovány vigasz, hiszen csak a begyűjtött pontokat jegyzik. Ebben a tekintetben pedig az FSE immár nyolc egységnyi hátrányban van a legrosszabb bennmaradó helyen álló jövő heti ellenféllel, a mostani hétvégén alsóházi derbit nyerő Tahitótfaluval szemben - e kiesési rangadó immár az utolsó, vagy talán már az utáni szalmaszálat jelentheti…

19. forduló: Tahitótfalu - Fóti SE 2-1 (0-0)

Fót: Nádas T. - Görbe T., Csifári M., Pazar K., Orosz G. - Szász I. (Barna G.), Szatmári L., Czill B., Ernyes I. - Horváth P., Puskás T. (Földi T.)

Gólszerzőnk: Szatmári L.

20.Forduló: Fóti SE - Kisnémedi 1-3 (0-2)

Fót: Nádas T. - Kovács R., Pazar K., Csifári M., Orosz G. - Szász I. (Faragó Cs.), Czill B., Görbe T., Salánki J. (Báló Zs.) - Puskás T., Szatmári L.

Gólszerzőnk: Czill B.

A pályaválasztói jog felcserélése következtében az előzetesen megadottól eltérően a fótiak fogadhatták hazai pályán dobogós helyen álló ellenfelüket - ez azonban, mondhatni, nem osztott, nem szorzott. A nagy elánnal kezdő vendégek az első félidő nagy részében hatalmas fölényben játszottak, és szűk félóra alatt eldöntötték a vitás kérdéseket: az első tíz perc végén egy szöglet utáni szituációból, majd valamivel túl a játékrész felén szép egyéni akcióból értek el találatokat, sőt, kétgólos előnyük ellenére sem álltak le a látogatók, s a játékrész végéig továbbra is a hazai térfélen folyt a játék. A második 45 percben a látogatók már nemigen erőltették meg magukat, a mieink pedig képtelen voltak újítani; a félidő közepén ugyan Czill remek alakítása váratlanul szépítést eredményezett, de ennél többre nem volt képes csapatunk, sőt, bő tíz perc múlva egy védelmi megingás után be is biztosította győzelmét a Kisnémedi. A papírforma tehát nem borult, s most már a bajnokság végéig pusztán a becsületéért küzdő Fótnak nemigen lehet más célja, mint a papírforma döntögetése, legalábbis a mezőny vége felé kullogó, bár az FSE előtt így is „fényévekre” járó ellenfelekkel szemben.

21.Forduló: Szob - Fóti SE 3-2 (2-1)

Fót: Bólya Z. (Nádas T.) - Kovács R., Csifári M., Orosz G., Báló Zs. (Barna G.) - Szász I. (Faragó Cs.), Czill B., Szatmári L., Ernyes I. - Puskás T., Horváth P.

Gólszerzőnk: Puskás T. (2)

A tavaszi szezon előtt még úgy hihettük, az utolsóelőtti Szob otthonában sorsdöntő kiesési rangadóra kerülhet sor - ehelyett a vitás kérdések gyakorlatilag eldőltek, így csak a hazaiaknak volt igazán fontos a mieink elleni alsóházi derbi. Az irreális, kemény, fűcsomókkal tarkított talajú - a  kisalagi pályát messze „alulmúló” szintű -  játéktéren folyamatos játék nemigen alakulhatott ki, ám a 20. percben Horváth beadása után az üresen álló Puskás fejesével mégis az FSE szerzett vezetést. Öt perc múlva azonban egy védelmi hiba után már egyenlő volt az állás, ráadásul a szobi gólnál hosszú eltiltásából visszatérő kapusunk is megsérült a vetődésre alkalmatlan talajon. Sőt, forduláskor már a hazaiaknál volt az előny: a félidő utolsó percében fóti bedobás után „sikerült” szabadrúgáshoz juttatni a szobiakat, amelyet Víg Péter - főállásban az újpesti „fakó” trénere - ki is használt. A második félidő első negyedórája fóti fölényt hozott, komoly lehetőségek nélkül, s ahogy az lenni szokott, a vendéglátók, amint eltaláltak a térfelünkre, gólt is szereztek egy „kósza” előreívelés után. Tíz perccel a hármas sípszó előtt Puskás még szépített ugyan - szemfülesen kotort be egy, a hazai hálóőr „páncélmellényéről” kipattanó labdát -, közelebb kerülni azonban nem volt esély, így még presztízsből, „dafke” sem sikerült többet kihozni a bajnoki táblázat két utolsó helyezettjének összecsapásából. Egy-két hasonló meccs még azért akad, reménykedjünk, hátha összejön valami pici részsiker, már csak becsületből...

22.Forduló: Fóti SE - Püspökhatvan 4-3 (0-1)

Fót: Nádas T. (Báló Zs.) - Kovács R. (Barna G.), Csifári M., Orosz G., Görbe T. - Szász I. (Faragó Cs.), Czill B., Szatmári L., Ernyes I. - Puskás T., Horváth P.

Gólszerzőink: Ernyes I., Faragó Cs., Czill B. (11-esből), Puskás T.

Reménytelen helyzetben lévő csapatunk az utóbbi időkben botladozó ellenfelet fogadott a régóta várt presztízssiker reményében - s ebből végül váratlanul érdekes mérkőzés kerekedett. Már az első játékrészben többször rezdülhettek volna a hálók: a vendégek az első negyedóra végén 11-eshez jutottak, ám elhibázták, nem sokkal később azonban egy kapu előtti tömörülést követően - nem utolsósorban védőink erélytelen közbeavatkozása jóvoltából - már „begyötörték” a vezetőgólt. Ettől a fótiak is magukhoz tértek, s Horváth két ziccerén kívül Szatmári kapufáját is feljegyezhettük a fordulásig. A második félidő nagy részében pontrúgásokkal veszélyeztetett az FSE, ám hátul több hibát is elkövettek játékosaink, s a játékrész közepén egy kontra után a kapufát találta a vendégek támadója. Nem volt már hátra húsz perc, amikor Horváth beadása után a keresztbelőtt labda visszajutott Ernyes elé, aki estében lekezelte azt, s közelről a hálóba lőtt, az egyenlítés pedig a drámai hajrá nyitányát jelentette. Két perc múlva még tiszta ziccert hibáztak a püspökhatvaniak, újabb két perc elteltével azonban a Barna által röviden hazafejelt labdát Nádas már csak az ellenfél „letarolásával” érhette el - ismét büntető, ráadásul kapusunk meg is sérült az esetnél. Az első félidei 11-est is elhibázó játékos újabb próbálkozását azonban még hárítani tudta Nádas, sőt, az első kipattanó utáni ismétlést is - harmadjára azonban már gól született. Portásunkat ezután le kellett cserélni, s mivel Bólya, a másik fóti kapus a múlt héten sérült meg, így csereként mezőnyjátékos állt be, „vészkapusként” pedig gólszerzőnk, Ernyes állt a gólvonalra. A 81. percben azonban Faragó szabadrúgása után - amelyet a vendégek kapusa meglehetősen komikusan ejtett a háta mögé - ismét egyenlő volt az állás, ám rögtön a középkezdés után újabb védelmi baki következett, s a hosszú indítás után a kilépő püspökhatvani csatár visszavette a vezetést csapatának. A meccsnek azonban nem volt még vége! Két perc múlva az előreívelésre startoló Puskást buktatták, s a jogos büntetőt Czill higgadtan értékesítette, majd slusszpoénként az utolsóelőtti percben Faragó távoli löketét ütötte oldalra a vendégek hálóőre, ám a szögletre „igyekvő” labdát sikerült visszakanalazni az alapvonalról a fekvő kapus fölött, Puskás pedig a gólvonalról az üres kapuba stukkolt. Ezzel hektikus végjáték után, az utolsó húsz percben négy gólt lőve, mezőnyjátékossal a háló előtt, végre újból - a szezonban mindössze másodszor - győzelmet ünnepelhet a becsületéért küzdő, s pusztán a matematikai reménybe kapaszkodó fóti csapat!

23.Forduló: Mogyoród KSK - Fóti SE 1-1 (1-1)

Fót: Nádas T. - Barna G., Csifári M. (Orosz G.), Pazar K., Kovács R. - Szász I. (Faragó Cs.), Szatmári L., Czill B., Ernyes I. (Salánki J.) - Horváth P., Puskás T.

Gólszerzőnk: Czill B.

Sárga lap: Pazar K.

Viharos időben kezdődött a szomszédvárak csatája, s ennek is köszönhetően szerzett öt perc alatt vezetést a Mogyoród: egy szögletet „fújt be” a fóti kapuba a szél, miközben a labda eredeti íve alapján szinte már az ellentámadást tervezte csapatunk. Az első félidő nagy részében megmaradtak az irreális körülmények, a küzdő felek egymás hibáiból éltek, kidolgozott helyzet nem is akadt. Az első félóra végén aztán a szerencse ezúttal a mieink mellé állt, ez azonban „csupán” sportszerencse volt, időjárási segítség nélkül: Czill távoli, 30 méteren túli szabadrúgása pattant meg a hazai sorfalon, s a meglepett mogyoródi kapus már nem ért oda a labdára. A második játékrész elejét megnyomta a vendéglátó együttes, kisebb helyzeteik után azonban magára talált az FSE, s előbb Ernyes, majd Horváth 16-os környékéről eleresztett lövése dolgoztatta meg az ellenfél hálóőrét. A hajrában újra mogyoródi percek következtek, háromszor is lekontrázták a győzelem reményében - ekkor már veszélytelenül - kitámadó gárdánkat, ám e ziccerek kimaradtak, így maradt a játék képe alapján reális, bár a találkozó előtt nem remélt, tehát dicséretesnek mondható döntetlen. Ez az egy pont azonban a becsületünkön túl már nem sokat ért: a riválisok pontszerzései miatt a bennmaradást jelentő helyeken három 20 pontos csapat áll, 10 pont előnnyel a mieink előtt - három fordulóval a zárás előtt ez már matematikailag is behozhatatlan hátrányt jelent. Az FSE sorsa tehát beteljesedett: csapatunk, ahogy az már hetek óta látható volt, kiesett a megyei másodosztályból. A folytatás nyártól viszont még képlékeny: a legfrissebb hírek szerint a Fóti SE vezetősége a Budapest-bajnokság másodosztályában listavezető Chinoin SE-vel tárgyal egy esetleges közös indulásról (avagy fúzióról), amely alapján elképzelhető, hogy jövőre a - Pest megyeitől különböző kiírású - BLSZ I/B. vagy II. osztályában szoríthatunk a fótiakért. S mivel még csak tervekről van szó, nyeljük vissza kételyeinket, s tartogassuk a kérdést a jövőre arról, hogy ez a sokadik közös ló mennyire lesz túros hátú, mit jelenthet mindez a fóti (és a gyógyszergyári) futball számára? Az újabb fejleményeket azonban továbbra is követni fogjuk.

24.Forduló: Fóti SE - Verőce 2-2 (1-0)

Fót: Nádas T. - Barna G., Szatmári L., Kovács R., Orosz G. - Szász I. (Báló Zs.), Czill B., Görbe T., Ernyes I. - Horváth P., Puskás T.

Gólszerzőnk: Czill B. (2, egyet 11-esből)

Sárga lap: Ernyes I.

A dobogós helyekért küzdő ellenféllel szemben már kiesett csapatunk érthetően óvatosan kezdett, ám a vendégek sem rontottak ajtóstól a házba, így a félidő közepéig kellett várni az első veszélyes megmozdulásra - ez viszont mindjárt gólt hozott, amit nem kis meglepetésre a fótiak érték el. Ekkor Horváth játszotta magát tisztára a 16-oson belül, s csak szabálytalanul tudták elválasztani a labdától - a megítélt büntetőt pedig Czill értékesítette magabiztosan. Innentől kezdve szinte felbillent a pálya a hirtelen magukra találó látogatók rohamaitól, ám az első játékrész hajrájában, majd a második félidő elején csak helyzetekig jutottak: hol Nádas hárított, hol a kapufa segített, s így a fótiak a 60. percig tartani tudták előnyüket. Ekkor azonban egy szögletet követően egyenlített a Verőce, majd szűk negyedóra múlva – és újabb helyzetek elhibázását követően – a vezetést is megszerezték, miután az egyedül kilépő vendégcsatár ezúttal kihasználta a ziccert. Az előny tudatában visszavett az iramból az ellenfél, s talán ennek is köszönhető, hogy a slusszpoén végül a csapatunké lett: három perccel a lefújás előtt Czill 25 méteres szabadrúgása talált utat a felső sarokhoz, ezzel pedig a kivételesen a szerencsével sem hadilábon álló FSE bravúrosan pontot mentett jóval esélyesebb, és a helyzetek alapján a győzelemhez közelebb álló verőceiek ellen. Mindez azt jelenti, hogy zsinórban három találkozón maradt veretlen a Fót, e három meccsen 5 pontot szerezve, ami csak eggyel kevesebb, mint a korábbi 21 forduló termése – de sajnos ez a megkésett, hiábavaló hajrá talán csak arra jó, hogy ne legyen annyira keserű a helyi fociszurkolók szájíze…

A csapattal kapcsolatos hír még, hogy a három hete, Szobon megsérült kapusunkat, Bólya Zoltánt keresztszalag-szakadással megoperálták, akire hosszú kihagyás vár, ám a hálóőr már jelezte, hogy felépülése után - 36 éves kora ellenére - továbbra is a fóti csapatot kívánja szolgálni.

25.Forduló: Vácrátót KSK - Fóti SE 2-1 (2-0)

Fót: Nádas T. - Barna G. (Csifári M.), Pazar K., Szatmári L., Orosz G. - Szász I. (Salánki J.), Czill B., Görbe T., Ernyes I. - Horváth P., Puskás T.

Gólszerzőnk: Puskás T.

Sárga lap: Czill B., Orosz G.

Bár a bennmaradásért hajtó rátótiak számára bírt nagyobb téttel a mérkőzés, mégis a mieink kezdtek aktívabban, ám az enyhe fóti mezőnyfölénybe súlyos védelmi hiba „rondított bele”: a 10. percben Szatmári eladott labdája után ajándékgóllal szerzett vezetést a vendéglátó együttes. Ez megfogta a mieinket, s a félidő közepén növelni is tudta előnyét a hazai gárda, igaz, ehhez kellett a Barna és Pazar között a 16-oson belülre betörő, s ott a „nagyhalált” eljátszó vácrátóti csatár – és az alakítás „közönsége”, a büntetőt gondosan befújó játékvezető. A második gól kijózanító pofonként hatott, a félidő végére felpörgött az FSE: Szász éles szögből leadott bombája, majd Szász beadása után Horváth közeli lövése kecsegtetett góllal, a második játékrész első negyedórája pedig szinte nyomasztó fóti fölényt hozott, Horváth és Orosz nagy helyzetével – az eredmény azonban nem változott. A félidő közepétől már felváltva forogtak veszélyben a kapuk, egy esetben Nádasnak kellett bravúrt bemutatnia, egyszer pedig a kapufa mentette meg csapatunkat, a hajrá azonban ismét a lila-fehéreké lett, s végül a 87. percben Horváth beadását követően (miután a rutinos csatár alaposan beforgatta védőjét) Puskás bólintott a kapuba. Közvetlenül a lefújás előtt Horváth remek egyéni akciója eredményezett szabadrúgást a 16-osról, Czill azonban a felső sarok mellé csavart, így megszakadt a Fót hárommeccses veretlenségi sorozata, s visszatért mindaz, ami az egész szezont jellemezve elvezetett a kiesésig: figyelmetlenségek, balszerencse, bírói „átkok” és a nyerhető meccsek elbukása. A záró fordulóban az osztálytól és talán a megyétől való szép búcsú a tét a megbízható középcsapatnak számító isaszegiekkel szemben.

26.Forduló: Fóti SE - Isaszegi KSK 1-4 (0-2)

Fót: Nádas T. - Barna G., Pazar K., Orosz G., Görbe T. (Salánki J.) - Szász I., Czill B., Szatmári L., Ernyes I. (Báló Zs.) - Horváth P., Puskás T.

Gólszerzőnk: öngól

Hát végére értünk egy újabb gyászos szezonnak… A záró mérkőzéssel - címünknek megfelelően - sokat nem érdemes foglalkoznunk, csapatunk rosszul játszott, különösebb szerencséje sem volt, a jobb erőkből álló ellenfél pedig könnyedén egyértelművé tette a tudáskülönbséget. 0-3 után azért egy mosolyt az FSE felé is küldött Fortuna istenasszony, amikor Czill belőtt szabadrúgását saját hálójába bólintotta az egyik vendégvédő, végül 1-4-nél hangzott fel az idényt is kivégző hármas sípszó. A bajnoki osztállyal és az utolsóként végző fóti csapat sorsával, jövőbeli szereplésével az elkövetkezőkben még foglalkozni fogunk, mint ahogy az utolsó forduló előtti héten lezajlott, játékos-edző vitában manifesztálódó belviszállyal is.