A Fót SE II. csapatának Pilisszántó elleni találkozója a hazaiak pályájának alkalmatlansága miatt elmarad!!
A mérkőzés új időpontjáról még nem született döntés,de természetesen amint többet tudunk,tájékoztatunk mindnekit!
Kanda Attila vagyok a fotise.gportal.hu eddigi főszerkesztője, és most, három évnyi munka után az utolsó írásommal jelentkezek.
Pontban három évvel ezelőtt 2008 februárjában raktam le ennek a honlapnak az alapköveit. Akkor még félig poénból, de ugyanilyen lelkesedéssel kezdtem neki a Fóti ificsapat honlapjának elkészítéséhez. Az az év nemcsak az nekem, hanem az ifi számára is különleges volt, egy olyan nagyszerű gárda verődött össze, amilyet talán azóta se láttunk, és a sikerek sem maradtak el: Egy hihetetlenül izgalmas év végén, drámai végjátékban szereztük meg a második helyet, (az atomfocit játszó Gödi SE mögött). Aki a tagja volt annak a csapatnak, az -erősítsetek meg- mindig emlékezni fog arra a szezonra.
Aztán egy évvel az indulás után, Virágh István volt az aki ebben az egész webes dologban látott fantáziát, és az ő kezdeményezésére vált az oldal hobbihonlapból, a csapat hivatalos weblapjává. 2009.03.27-én többhetes leállás és előkészület után, ezen a címen indult el a Fóti SE végleges és hivatalos honlapja, és azóta is szilárdan áll. Szakmai szempontból nézve 2009 volt a csúcs, akkor tudtam a legtöbb időt és energiát belefordítani ebbe az egészbe, és igazán élvezni a honlappal való munkát, ekkor születettek a legszínvonalasabb tartalmak.
(Akit érdekelnek, hajtás után összegyűjtöttem az általam legjobban kedvelt / legjobbnak ítélt cikkek toplistáját.)
Örülök annak, és kicsit büszke is vagyok rá amit a 2 év alatt elért az honlap, úgy érzem tényleg az lett az oldalból, amit még a legelején elterveztünk, (ha nem több). Mindig sikerült a tőlem telhető maximumot adnom, ami hol több volt, hol kevesebb, és sikerült élvezhető tartalommal ellátni és megtartani (!) az olvasókat, erre, a sokszor napi 100 fölötti látogató is jó visszajelzés volt, ami elég szép eredmény. Szerintem.
Szeretném megköszönni a támogatást és segítséget mindenkinek, aki akár egy karaktert is hozzárakott az oldalhoz. A főbb támogatóimnak külön köszönet. A teljesség igénye nélkül: Kovács Richárd, LUZSICA ISTVÁN, OLAJOS SÁNDOR, Oszetzky Dániel, Püspöki Xaviér, Rovó Ádám, VIRÁGH ISTVÁN.
Az oldal természetesen nem szűnik meg, az utódom Kovács Richárd lesz, (ha minden igaz). Én biztos vagyok benne, hogy ő is hasonló elszántsággal fogja belevetni magát a munkába, és ugyanilyen tempóban fog tovább dübörögni az oldal, vagy akár még magasabb színvonalon. Efelől ne legyen kétségünk.
Csapatunk letudta az idény első edzőmérkőzéseit, az ellenfelünk és vendéglátónk a Dunakeszi Kinizsi csapata volt.
Az ifistáknál szinte felborult a pálya, de a megítélt tizenegyes, és egykapuzás ellenére is csak egy szerény 1 gólos előnyt tudott szerezni a sokkal esélyesebb, és jobb ellenfelünk. Ráadásul az állást két kósza támadásból meg tudtuk fordítani, és a második félidőben is tudtuk tartani az előnyt, annak ellenére, hogy folyamatosan léptek pályára a serdülők. A végén 10 emberre fogyatkoztunk, de a Kinizsi mégis csak egy hajrában befújt tizenegyessel tudta bezsebelni a győzelmet. (3:2)
A felnőtteknél már jóval kiélezettebb csata folyt, ennek ellenére mégis egy simábbnak tűnő eredmény született. A vezetést egy mesteri szöglet után Puskás révén még mi szereztük meg, de a Dunakeszi még a félidő előtt fordítani tudott. Az előnnyel pedig a második félidőben is jól gazdálkodott, és ötig jutottak a végén, a félidő derekén esett Cutka bomba csak a szépítésre volt elég. (5:2)
Tisztelt Uraim!
1. Ezúton is felhívom a Figyelmüket, hogy 2011.02.05-ig az Elnökség részére írásban Nyújtsák be , ki, meddig vállalja az elmaradt tagdíjainak befizetését! Azonban ésszerű időpontokat kérek.
2. A csapat edzései e héttől kiegészülnek, kinti edzésekkel is. Csütörtök, Péntek 18.00. Fót, Kossuth u. 36. Az edzésekre szerelést MINDENKI HOZZON MAGÁVAL, mert mosás nincs a pályán!!!!!!!
megj.: nem véletlen a jelenlét írása! Üdv.
1968-ban vagy ’69-ben történt, hogy a kisalagi ifjúsági csapat remeklő csatára mesterhármast lőtt (vagy csak kettőt? S ki ellen is? A részleteken hajlamosak vagyunk átugrani, ami csak akkor tűnik fel, amikor már nincs kitől megkérdezni…), s a meccs végén a pályáról levonuló ifjoncot a melegíteni induló felnőttgárda első számú gólfelelőse, az ifjabbik Hajdú Pista - ma már Pista bácsi, ma már idősebbik… - süvegelte meg egy-két biztató szóval. Az egykori focistanövendék pedig még góljainál is büszkébb volt e dicséretre... S mert a futballpálya szentély volt, az ott szolgálatot teljesítő szentekkel, egy-egy anekdota, emlék minden napra akad a labda és a labdarúgók iránti szeretetről, tiszteletről: pocsolyákból gólokat lövő ellenfélről, szemfüles kosdi találatról, derbiről az acsai völgyben, a veretlenül érkező őrbottyáni ifik legyőzéséről, komolytalan játék miatt 15-0-nál lefújt meccsről a Csomád ellen, ahol még a folyton kiállított későbbi sógor is betalált…
Ám az a beteg ketyegő, a féléves szívszanatóriumi gyógykezelés kiskamaszként Sopronban, a magas vérnyomás - nem kecsegtethetett komoly sportpályafutással. Kisalagon is csak két év adatott, ki tudja már, leigazolva-e vagy anélkül, feketén - aki megfordult már a focivilág alsó bugyraiban, tudja, miről van szó. Mint ahogy egész biztosan „svarcban” öltötte fel 15 évesen egy mérkőzés erejéig a Vízművek mezét is a BLASZ-ban, hogy ott - újabb adoma - pontosan csavarja azt a szabadrúgást az őt csapattagsághoz juttató kedves szomszéd, áldott emlékű atyai jó barátja homlokára, hogy mi más: bombafejesgól szülessen.
A betegség alattomosan, feltűnés nélkül végezte dolgát; a focitól is inkább a munka-családalapítás ismert koreográfiája vonta el, hogy a labda iránti rajongással már utódját fertőzze meg az éppen feloszló kisalagi csapat pályáján, a felújított fóti lelátókon, a Népstadion kettős rangadóján, az Üllői úton - vagy az MTK Intertotó-meccsén, s a Vasas ifjúsági tornáján. A régi ifistának pedig hébe-hóba maradt a vállalati kispályás játék, túl negyven éven és száz kilón feldöcögve fia szögletére, hogy sutábbik lábával még utoljára szerezzen gólt „komoly meccsen”. A fiú eközben, ha nem is ügyetlenül, de apjánál darabosabban és kevésbé gólérzékényen, ám nem múló lelkesedéssel szállt be negyed- és félórákra a fóti ifibe, majd az újjászülető kisalagiak tartalékcsapatába - hogy aztán tollra, füzetre, fotómasinára cserélje stoplisát, majd együtt nézzék, az időközben megérkezett unoka hogyan bűvöli mindkettejüknél tehetségesebben a pettyest a fóti lurkók csapatában... S hogy hárman, a három nemzedék azonos nevűi, együtt járják a környező pályákat, Kisalagon, Fóton, s a riválisok otthonában.
Tavaly március elején a műfüves váci játéktérre kísérték a fóti csapatot. „De sokat kell még idén Vácra járni” - mondta, két, akkor még az anyaméhekben fejlődő unokájára gondolva. De élete hűséges társát már két nappal később lábtöréssel kísérte a város kórházába, majd a vizsgálatokra, hogy ugyanezt a tortúrát még egyszer végigjárják, mialatt a várva várt két apróság is megérkezett. S jött december, az utolsó hónap, az első rosszullét, amikor már vele sietett a mentő a váci kórházba, majd utoljára még egy hét otthon, a családdal, ádventtel, a gyógyulás reményével - s végül az utolsó út Vácra. Ahonnan már nem volt visszatérés: a mindennél hatalmasabb bíró hármat fújt sípjába - négy nappal Karácsony szentestéje előtt a régi ifijátékos meccse véget ért…
Már nem láthatja a pici unokákat felcseperedni, a futballistapalántát alakulni, csiszolódni - s az újságírót élete legkeservesebb, legfájóbb írása fölött görnyedni. A tavaszi kezdő sípszónál már nem ül a kisalagi padokon, a fóti betonlépcsőkön, nem támasztja a korlátot az ellenfelek pályája mellett a Pilisben, az Alföldön, a gödöllői dombok között.
De mi tudjuk, drága Édesapám, hogy Te mindörökké, mindenütt ott vársz majd bennünket az áldott, girbegurba zöld gyep szélén. Csak elindulni, nélküled - az lesz pokoli nehéz...
Lezárult az utolsó - csatárok közötti verseny, méghozzá ismét nagyobb meglepetés nélkül. Itt is a második csapat tagjai taroltak, Rózsás és Puskás a szavazatok több mint háromnegyedét begyűjtve diadalmaskodtak a többiek felett. Bár véleményem szerint Rózsás erősebb őszt futott, de Egérke még mindig a legnépszerűbb a csapatban, így sima győzelmet aratott, és azt sem lehet mondani, hogy nem érdemelte volna meg. Az összes győztesnek gratulálunk.
URAIM!
Januári edzések: K.: 20.00 óra ( fél terem ),
V.: 12.00 óra (egész terem ) Helye: Fay iskola
P.: 18.30. óra Pálya A terem költségét Egérke leírta, problémákat jelezni kérem! Készüljenek arra, hogy a sportorvosikat akinek meg kell csináltatni, azok a következő pénteki edzésen megkapják, tehát jelenjenek meg! Ezeket 2 hetük lesz megcsináltatni! A miért?, mint kérdés el se hangozzon! Az ifjúsági csapatot és a felnőtt csapatot is meghívták Tóalmásra teremtornára. Időpont: ifi: 2011.02.05. felnőtt: 2011.02.06. Nevezési díj : 10.000.- Ft/csapat VASÁRNAPIG KÉREK VÁLASZT, IFITŐL IS!!!!
KÖZGYŰLÉS IDŐPONTJA: 2011.01.21. 18.00 óra Helye: Kossuth u.36. Semmilyen indítvány nem érkezett a napirendi pontokhoz, amit a dünnyögéses tapasztalataim alapján furcsának tartok! Érthetetlen! A Közgyűlésre természetesen, minden olyan SZÜLŐT is várunk, akinek 18 év alatti gyermeke a csapatok valamelyikébe jár! Természetesen a TAGOK sorába ŐK is beléphetnek!
Üdv mindenkinek..
A 2011 es év kezdetét veszi!!!!!!!!!!!!
Fót I. II. az alapozás 2011 január 4.én kezdődik a tornateremben 20:00-kor. A többit a mester mondja el a teremben. Amit még tudok az az, hogy vasárnaponként is lesz terem 12-14 óráig. / ez is az alapozáshoz tartozik/. A terem bérlet nem változik fejenként 500-huf/alkalom. Akinek anyagi gondjai vannak, azok 4 szem közt jelezzék, ne pedig hisztizzenek, mert azokon nem tudunk segíteni, csak sajnálni.
Lehetőleg próbáljunk meg ott lenni az első időpontban, még ha nem is leszünk végig , mert előtte fontos dolgokat fogunk megbeszélni. A keddi nap félterem. A vasárnapi egész terem
Egérke.
Szóval első edzés: 2011 JANUÁR 4, 20:00 - Fáy suli - tornaterem
Az oldal szerkesztői, és a Fóti SE csapatának öszes tagja nevében szeretnék Boldog Új Évet kívánni, minden kedves látogatónak. Legyen gólokban gazdag 2011-esévünk.
A tavalyi évhez hasonlóan, idén is megválasztjuk az év álomcsapatát, ami ismét ti szavazaitok alapján fog kialakulni. Itt a lehetőség, szavazzatok az általatok legjobbnak tartott / legjobban kedvelt játékosokra, hogy azok bekerüljenek a Fóti SE álomcsapatába.
Elérkeztünk az utolsó fordulóhoz, ahol a csatáraink teljesítményét honorálhatjuk. A verseny nagyon kiélezettnek ígérkezik, hiszen teljesen négyesélyes a dolog, és csak két kiadó hely van. Vajon ki jut be?
Az idei év újonc sztárja Rózsás, aki magasan a legtöbb (11) gólt termelte be az ellenfelek hálójába, és vezeti a góllövőlistát?
Esetleg a csapat Egérkéje, a góllövőlista mindenkori bérletes győztese, a 7 találatnál járó Puskás, aki mindig a legjobbkor talál be?
Az első csapat húzóembere Fekete, kétszer annyi gólt (5) szerzett az egyben, mint bárki más, és 6 különböző mérkőzésen is betalált?
Vagy a fejesgólok királya, a csatárposzton újjászületett Veton, aki megverte a Kistarcsát, és a kupamérkőzések sztárja volt?
Induljon a küzdelem. A nevek mellett zárójelben a tétmérkőzéseken szerzett gólok száma (bajnoki+kupa).
Véget ért a középpályások közti csata is. A küzdelmet Szatmári László nyerte, ami akkora rejtély, hogy még a Da Vinci Kód sem írt róla, de annyit azért meg lehet állapítani, hogy Monostori Gabi kiváló munkát végzett a háttérben. Úgyhogy most nem élnék a "pályán mutatott teljesítménye alapján is megérdemelte a sikert" - szófordulattal. Nem úgy mint a mögötte végzők esetében, Báló Zsolt az ősszel mutatott munkájával megérdemelten került a második helyre, míg meglepetésre a harmadik helyet Kapitány Gábor zsebelte be, ők hárman igen csak elléptek az üldözőktől. Az utolsó bejutó helyért hatalmas versengés volt Orosz és Szász között, és úgy érzem itt is igazságos eredmény született, sérülése után Szász visszatérése még a Jediénél is jelentősebb volt, és bár neki is voltak gyenge időszakai, de az egész éves odaadó munkája, és góljai alapján neki is itt a helye. A helyezetteknek Gratulálunk.
Lezárult a védők közti versengés is. Hihetetlen kiélezett harc folyt mind a végső sikerért, mind az utolsó bejutó helyért, egyedül Kovács Ricsi lehetett nyugodt a harmadik helyen. Ő ezt a poziciót a végén is bezsebelte, az utolsó bejutó Tábor Lajos volt, aki a leghamarabb gyűjtötte be az 5 voksot, a végső győztes pedig Führer lett, aki - hihetetlenül szoros versenyben - mindössze 1 szavazattal verte az (eddig) örökelső Csifárit, megjegyzem teljesen megérdemelten lett a legjobb, ezt a pályán is bizonyította.
A tavalyi évhez hasonlóan, idén is megválasztjuk az év álomcsapatát, ami ismét ti szavazaitok alapján fog kialakulni. Itt a lehetőség, szavazzatok az általatok legjobbnak tartott / legjobban kedvelt játékosokra, hogy azok bekerüljenek a Fóti SE álomcsapatába.
Elérkeztünk a harmadik fordulóhoz, ahol a középpályások kerülnek terítékre. Lássuk kit láttunk ezen a poszton a legjobbnak idén ősszel.