Tinnye KFC - Fóti SE II.   2:2 (0:1)

Fót: Bolya - Kovács R, Püspöki, Führer, Pintér - Kovács P. (Szabó S), Mercs (Czill), Erhardt (Oszetzky), Szász (Rovó) - Cutka (Puskás), Rózsás

Gól: Kovács P, Rózsás

Sárga: Mercs

Piros: Rózsás, Puskás

Előre szeretném leszögezni, hogy a most következő tudósítástól, rajtam kívűl a Fóti SE egész csapata teljes mértékben elhatárolódik, a benne leríttakkal egyet nem ért.

És itt véget is ért a korrektség.

Jó hangulatban utaztunk a listavezetőhöz, hogy a Pilissporti győzelmet lemásolva, az új listavezetőt is térdre kényszerítsük. Erre minden esélyünk meg is volt, főleg a mérkőzés képét látva.

Ami határozottan jól alakult, hiszen nyugodtan leírhatom: a pályán az elejétől fogva a mi akaratunk érvényesült. Ennek nem sokkal később már jegyezhető eredménye is lett. Kezdésnek a Tinnyei (nem kapus), portás, egy akkora potyagólt nyelt be, amilyet még én tőlem se látott senki, ez pedig nagy szó. Kovács Péter 35 méterről kapura ívelt labdáját ütötte be maga mögé.

A válasz azonnal érkezett a másik oldalon, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy az egyetlen helyzetükből egyenlítsenek, de Bolya nagyszerű védéssel fogta a ziccert, így maradt az előny. Amit akár növelhettünk is volna, de Cutka két ordító helyzetével sem tudott élni, így három helyett, sovány egygólos előnnyel mentünk a szünetre. (0:1)

A másodikban valamit jóvátett ezekből, hiszen az ő buktatásáért megítélt tizenegyesből duplázta meg az előnyt Rózsás, ezzel már 0:2 volt ide. (0:2)

Mivel a játékban a Tinnye nem volt ellenfelünk, ezért a hazaiak piszkosabb eszközökhöz nyúltak, és nem kell szépíteni, aljas bunkó paraszt módon kezdtek el focizni. Amiben a hazai oldal felé csaló bíró is kivette a részét. Elkezdődött az aprítás, és a Fóti lábakon hallható csontzene folyamatosan megtorlatlanul maradt. Ellenben Mercs teljesen szabályos, labdát ért szerelése, egyből sárgát ért.

A Tinnye ezt látva egyre gusztustalanabb faltokat engedett meg magának. Rózsást folyamatosan faragták, és az egyik ellene elkövetett falt után, a nekünk megítélt szabálytalanságot úgy próbálta meg megtorolni pár bunkó parasztként viselkedő hazai védő, hogy a földön fekvő Rózsást lökdösni kezdték illetve belerúgtak párat. Undorító állatok. A bíró a hazai közönség előtt ezt is lenyelte, és nem villant piros, még csak a sárga se.

Majd Rózsás is elkövetett egy faltot (és nem megtorlásként, csak ütemet késett). Ez a legjobb esetben is csak sárgát ért, illetve a mai meccsen a Tinnyei oldalon sokszor azt se. Ezt követően kezdődött az újabb dulakodás. Rózsás azonnal elnézést kért, de ezt a hazaiak nem várták meg hanem többen rámentek, a földre vitték, és mindhárman rugdosni kezdték, a már földön fekvő csatárunkat. Rózsás egy pillanatig nem támadott, és nem ütött. A játékvezető nem merte felvállalni hogy mind a hármat kiállítja, így csak, a mind közül legundorítóbb féregként rugdalózó, és úgy is kinéző hazai 7 es került a kiállítás sorsára, de a bíró egyből kompenzált, és a kiállította a vétlen, és az amúgy azonnal elnézést kérő Rózsást is. Hogy miért azt talán maga sem tudja. Hogy lehet ilyen bírókat egyáltalán a pálya közelébe engedni? Miért nincs ennek soha következménye?

Aztán később Bolya mutatott be egy újabb hatalmas bravúrt. De hiába. Mert előbb a hazaiak egy sorfalon megpattanó szabadrúgásból szépítettek, majd nem sokkal később egy elég távoli bomba is beakadt. (2:2)

A hazaiak aljassága természetesen ezalatt sem ismert határokat, és hatalmas kaszaboló mozdulatokkal aprították a mieinket  mindenféle lap nélkül. Ezt a frissen beállt Puskás unta meg a legkorábban. Őt a labda totális távollétében, egy támadásból visszafelé kocogva támadta meg az egyik védő, és hátulról egy hatalmasat rárúgott. Puskás ezt már nem bírta szó nélkül, és lökdösődés lett a dologból. Egérkét kiállították "ütés" címszó alatt, míg a hazaiak faszkalap védője sárgát sem kapott. Sem a lökdösődésért, sem az alattomos szabálytalanságért.

A hátra lévő időt szerencsére emberhátrányban is kibírtuk a hazai rohamok ellenében, és így pontot mentettünk, az elcsalt meccsen.

A megyei berkekben nagyjából elterjedt az a tévképzet, hogy a Csobánka magasan a legunfairabb csapat a megyében, akiknek a hazai meccseiken megfélemlítve fúj az összes bíró, és mindent elnéz. Ez nem igaz. Tény hogy Csobánkán is egy csontzenétől hangos mérkőzést vívtunk meg, de ott a faltok nagy része ténylegesen abból adódott, hogy egyszerűen csak elkéstek az ütemekkel. Keményen játszottak, de a főleg lelkesedés megléte és technika hiánya miatt. Ilyen szinten ezzel nincs gond. De a Tinnyei (futballcsapatnak nem nevezném, TISZTELET A KIVÉTELNEK, MERT VOLT AKI KORREKTÜL JÁTSZOTT), szóval a Tinnyei mészárszék tagjai szándékosan emberre mentek, és a faltjaik kirívóan undorítóak voltak. Találkoztam már szánalmasan bunkó csapatokkal életemben, de a vasárnapi összecsapáson látott aljasság és gerinctelenség minden határon túlment.

BOTRÁNY. És az is botrány, hogy ennek semmi következménye nem lesz.
De mégis lesz. A hazaiak a 4-5 jogos piros helyett egyet kaptak, tőlünk meg két játékost is kiállítottak a semmiért, és ezért a Kisalag ellen nem léphet pályára két olyan játékosunk se, akik lényegében egész évben erre vártak.

Itt vége az elemzésemnek. Előre szólok, mielőtt elkezdődne a szájkarate:

1: Tessék elolvasni az első mondatot.
2: Ha bármilyen Tinnyei érzületű személy azzal támadna meg, hogy mi ez, meg hogy rossz hírnevét keltem a csapatnak, a városnak (bocsánat, falunak), vagy bárminek, annak üzenem: KÚRVÁRA NEM ÉRDEKEL.

Ezen akkor kellett volna gondolkozni amikor a földön fekvő Rózsást három hazai patkány rugdosta.
Ennyi. Vállalom a véleményem.